Miért vezetnek néhány országban bal oldalon?

Régen mindenki bal oldalon közlekedett. Ennek okaira később térünk vissza. Európában leegyszerűsítve: már a rómaiak is bal oldalon közlekedtek. Aztán 1789-ben kitört a francia forradalom, és kötelezővé tették a jobb oldali közlekedést. Hogy miért, az vitatott.

Egyesek társadalmi okokra gyanakodnak – például a polgárok így a szemből érkező nemesek szemébe nézhettek a hintóikban –, mások katonai okokat említenek: a jobbkezes harcosok jobbról jobban tudták hárítani az ott érkező támadásokat. Az viszont tény, hogy ahol Napóleon később meghódította a területet, ott bevezették a jobb oldali közlekedést. A legtöbb ország – köztük mi is – ennél maradt.

De miért közlekedtek eredetileg bal oldalon, ahogy ma is Nagy-Britanniában, számos volt brit gyarmat területén és más országokban (például Svájcban a vasúti közlekedésben)? Erre is számos, egymásnak ellentmondó elmélet létezik.

Például: az emberek 90%-a jobbkezes, így a háziállatokat jobb kézzel vezették. Ezért bal oldalon haladtak, hogy az állatot az útszéle felé tereljék. A lovasok a kardot a jobb oldalon viselték, ezért bal oldalon lovagoltak. A hajózásban a kormánylapátot jobb kézzel kezelték, így az a jobb oldalon (kormányoldal) volt. Mivel a partnak szabadon kellett maradnia, a hajók bal oldalon (bakbordon) kötöttek ki, és bal oldalon közlekedtek tovább.

Száz évvel ezelőtt az országok körülbelül fele bal, a másik fele jobb oldalon közlekedett. Ma a 221 ország és politikai terület közül 59 közlekedik bal oldalon, a többi pedig jobb oldalon. Az utolsó európai országok egyike, amely váltott, Svédország volt: 1967. szeptember 3-án, reggel öt órakor álltak át a jobb oldali közlekedésre. Nagy-Britanniában is felmerült a váltás, de végül megvalósíthatatlannak ítélték.